Túlóra, szabadság, betegszabadság kisokos
A legtöbben úgy gondoljuk, ismerjük az alapvető témákban a lehetőségeinket, jogainkat a munkahelyünkön - aztán amikor tényleg szükség lenne rá, kiderül, hogy tele van tévhittel a terület. Nézzük végig alaposabban a három leggyakrabban félreértett részt: a túlórát, a szabadságot és a betegszabadságot.
Túlóra: mennyi jár, és mikor kötelező elfogadni?
Mennyi pótlék jár?
Rendes munkaidőn felüli munkavégzésért (rendkívüli munkaidő) alapesetben 50% bérpótlék jár az alapbér felett, vagy a munkáltató szabadidőt is adhat helyette, ha ebben megállapodtok. Ha a rendkívüli munkaidő heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a pótlék főszabály szerint 100% a bérpótlék.
Van felső határ?
Igen. A rendkívüli munkaidő éves felső korlátja főszabály szerint 250 óra, amit kollektív szerződés 300 órára emelhet. Emellett napi munkaidőd (a túlórával együtt) legfeljebb 12 óra, heti munkaidőd legfeljebb 48 óra lehet, és a törvény napi legalább 8 óra, heti legalább 2 pihenőnapot ír elő. Ha ennél rendszeresen többet dolgoztatnak veled, mindenképp érdemes utánajárni, hogy jogszerű-e.
Kötelező elvállalni?
Alapesetben igen, a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el, de vannak korlátok: várandós nőt, kisgyermekes szülőt (a gyermek 3 éves koráig), vagy megváltozott munkaképességű dolgozót csak a beleegyezésével lehet túlórára beosztani.
Mit érdemes ellenőrizni?
A bérpapírodon valóban feltüntetik-e a túlóra óraszámát és a pótlékot?
Vezet-e a munkáltató munkaidő-nyilvántartást, amelyhez hozzáférhetsz?
Ha "szabadidő-kiadással" kompenzálnak, azt ténylegesen megkapod-e?
Szabadság: nem csak 20 nap, és nem "veszik el", ha nem használod fel
Alap- és pótszabadság
Az alapszabadság évi 20 munkanap, ehhez adódik hozzá az életkor szerint lépcsőzetesen növő pótszabadság:
Életkortól | Pótszabadság | Összesen (alap + pót) |
18 év alatt | +5 nap | 25 nap |
18-24 év |
| 20 nap |
25 év | +1 nap | 21 nap |
28 év | +2 nap | 22 nap |
31 év | +3 nap | 23 nap |
33 év | +4 nap | 24 nap |
35 év | +5 nap | 25 nap |
37 év | +6 nap | 26 nap |
39 év | +7 nap | 27 nap |
41 év | +8 nap | 28 nap |
43 év | +9 nap | 29 nap |
45 év és felette | +10 nap (maximum) | 30 nap |
A pótszabadság abban az évben jár először, amelyben a munkavállaló betölti az adott életkort.
Ezen felül: egy gyermek után +2 nap, két gyermek után +4 nap, három vagy több gyermek után +7 nap pótszabadság jár (mindkét szülőnek, a gyermek 16 éves koráig) - ezt sokan nem tudják, hogy mindketten igényelhetik.
Ki osztja be a szabadságot?
A szabadság időpontját alapvetően a munkáltató határozza meg, de évente legalább 7 munkanapot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban ki kell adnia.
Mi van, ha nem sikerül kivenni?
A szabadságot a tárgyévben kell kiadni, de bizonyos esetekben (pl. a munkáltató elháríthatatlan érdeke, vagy a munkavállaló oldalán felmerülő ok, vagy próbaidős „tilalom”) a következő évre átvihető. Fontos: a szabadság nem "veszik el" automatikusan. Ha a munkáltató nem adta ki időben, az az ő felelőssége, és munkaviszony fennállása alatt pénzben nem váltható meg, kivéve a munkaviszony megszűnésekor.
Betegszabadság vs. táppénz: a két dolog nem ugyanaz
Ezt gyakran összekeverik a hétköznapok során, pedig a különbség egyszerű.
Betegszabadság
Évi 15 munkanap, amit a munkáltató fizet.
A távolléti díj 70%-a jár erre az időszakra.
Ezt kell igénybe venni elsőként, ha megbetegszel - viszont csak saját betegség esetén jár.
Táppénz
A 15 nap betegszabadság kimerülése után lép életbe, és ezt már nem kizárólag a munkáltató, hanem nagyobb részben a társadalombiztosítás (a munkáltató 1/3 arányú hozzájárulásával) fizeti.
Mértéke a biztosítási jogviszony hosszától függ: ha az előző két évben legalább 730 napig (2 év) biztosított voltál, a napi átlagkereset 60%-a; ha ennél rövidebb ideig, vagy ha kórházi ápolásra szorulsz, akkor 50%-a jár.
A táppénznek naptári napi felső korlátja is van: 2026-ban ez nagyjából 21 500 forint körül alakul (a minimálbér kétszeresének harmincad része), amiből még SZJA-t is levonnak.
Amit sokan nem tudnak
A betegszabadság és a táppénz nem opcionális a munkáltató részéről: ha jogosult vagy rá, nem tagadható meg.
Gyermeked betegsége esetén nem betegszabadságot, hanem gyermekápolási táppénzt vehetsz igénybe - ez már az első naptól a társadalombiztosítás terhére megy.
Ha a munkáltatód nem számfejti helyesen a betegszabadságot, vagy nem adja le időben az igazolást a NEAK felé, az a kifizetésed csúszását okozhatja. Ha esetleg elhúzódik, érdemes rákérdezni.
Mit tegyél, ha úgy érzed, valami nem jogszerű?
Kérd ki a munkaidő-nyilvántartásodat és a bérpapírjaidat, ezekhez jogod van hozzáférni.
Számolj utána a fentiek alapján, hogy stimmel-e, amit kapsz.
Ha eltérést találsz, először beszélj a munkáltatóddal / HR-rel: legtöbb esetben adminisztrációs hiba történik, nem szándékos jogsértés.
Ha ez nem vezet eredményre, fordulhatsz a munkaügyi hatósághoz vagy szakszervezethez, illetve munkajogi tanácsadóhoz.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak. Egyedi helyzetedben mindig érdemes munkajogásszal vagy a munkaügyi hatósággal egyeztetni, mert kollektív szerződés vagy egyedi munkaszerződési kikötések módosíthatják a fenti általános szabályokat. A cikk a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) és a hozzá kapcsolódó, 2026-ban hatályos szabályok alapján készült.
Hozzászólások